Egy nagyszerű mérkőzésen, 0-1-ről fordítva 3-1-re legyőztük a Villarrealt! Fontos volt ez a siker nagyon, hiszen a közvetlen riválisaink győzni tudtak, és ha továbbra is versenyben akarunk maradni a bajnoki címért, akkor ezt a meccset hoznunk kellett. Persze ez csak a 13. forduló volt, de lélektanilag is nagyon fontos, hogy ne szakadjunk le az élmezőnytől. A másik fontos tényező pedig az volt, hogy a Villarreal kezdett lassan már mumusunkká válni, így mindenképpen győzni kellett, megtörve az immár két éves nyeretlenségünket ellenük, hazai pályán pedig még ennél is több, négy éve nem tudtuk itthon tartani a három pontot. Szerencsére ez a negatív széria véget ért!

Jól kezdtük a meccset, többnyire nálunk volt a labda, de kisebb helyzeteink akadtak csak, komolyabb gólveszélyt nem tudtunk kialakítani. Negyedóra elteltével kiegyenlített lett a játék, sőt, inkább a vendégeknél volt a labda, és egyre többször értek fel a kapunk elé. A 20. percben meg is szerezték a vezetést... Egy bal oldali támadás után nagy bombát küldött az ellenfél csatára a tizenhatos vonaláról, Oblak nagyot védett, de sajnos a kipattanó rossz helyre vágódott, azt már kegyetlenül bevarrták. A 27. percben majdnem megduplázta az előnyét a Villarreal, hasonló szituáció volt mint a gól előtt, de ezúttal úgy védte Oblak a bombát hogy az a kapu mellé szállt. Ezután kezdtünk magunkhoz térni, a 38. percben Hermoso beadását Morata fejelte kapura, sajnos pont oda, ahol a kapus állt, így a hálóőr simán hárítani tudott. Nehezen ment a támadásépítés, mert ebben az időszakban szinte vért kellett izzadni, hogy megszerezzük a labdát. Volt hogy percekig tudta tartani a játékszert a vendégcsapat, pedig próbáltunk letámadni, de nem elég hatékonyan, simán ki tudtak minket passzolni. Már egy perce tartott az első félidő hosszabbítása, amikor Griezmann balról nagyszerűen lőtte keresztbe a labdát, amit a hosszún érkező Witsel a léc alá lőtt. A lehető legjobbkor lőtte meg első gólját az Atlétiben a belga! Így 1-1-el vonulhattunk szünetre, ez lélektanilag nagyon fontos volt!

A második félidő teljesen más képet mutatott. Egy elszánt, hatalmasat küzdő Atlético jött ki a pályára! Plusz Saúl helyett Llorente, aminek nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Az 51. percben jobbról adott középre Llorente, de Morata hatalmas helyzetben mellé fejelt az ötösről. Az 55. percben ugyanez a leosztás, de Morata ismét mellé bólintotta Llorente nagyszerű beadását. Sorra alakítottuk ki a helyzeteket, de nem sikerült betalálnunk. Az ellenfél a félpályán sem nagyon tudott átjönni, bár a letámadásunk továbbra sem működött, játszva hozták ki a vendégek a labdát, bár a félpályánál megállt a tudományuk. De így is hosszú perceket tudtak elcsalni a meccsből, bár végig az volt az ember érzése, csak idő kérdése hogy betaláljunk. Ez a 80. percben meg is történt! Koke ugratta ki a jobb oldalon a védők mögé futó Llorentét, aki kapásból középre lőtte a labdát, ott érkezett Griezmann, és a kapuba lőtt. A 84. percben Lino került nagy helyzetbe, de a kapus hárítani tudott. Egy perccel később viszont már nem sikerült védenie! Barrios saját térfeléről indulva lefutott három védőt, majd gyönyörűen passzolt keresztbe a balon érkező Linohoz, aki futtából nagy gólt vágott a kapu bal oldalába, ezzel végleg eldöntve a mérkőzést. 

Nagy győzelem volt ez, már nem először hátrányból fordítva. Az első félidőben itt-ott döcögött a gépezet, de Witsel gólja nagyon jókor jött, és onnantól csak egy csapat volt a pályán. A második játékrész minden igényt kielégítő volt, szebbnél-szebb akciókat vezettünk, élen a kiválóan játszó Llorentével, aki azért nem rendelkezik több gólpasszal is ez után a meccs után, mert Morata - a mostanában megszokottól eltérően - kihagyta a legnagyobb helyzeteit is. De a meccs végére bedaráltuk a Villarrealt, és megérdemelten tartottuk itthon a három pontot! 

Oblaknak több nagy védése is volt, neki köszönhető, hogy az első félidőben nem kerültünk nagyobb hátrányba. A második félidőre munka nélkül maradt... A védelmünk többnyire jól zárt, amikor gond akadt (szerencsére nem sokszor), akkor ott volt Oblak. Witsel fontos gólt szerzett, de Giménez és Hermoso is tette a dolgát. Molina sokat robotolt a jobb oldalon, de tud ő ennél jobban is játszani. Csakúgy mint De Paul, aki a sok meló mellett sokat is hibázott. Koke futott ismét a legtöbbet, plusz a második gólunk előtt zseniális labdát adott Llorentének. Saúl sokat dolgozott, de nem nagyon akartak összejönni neki a dolgok. Riquelmének nem tett jót a válogatott meghívó, ma nem tudta azt a játékot nyújtani, amit az elmúlt hetekben láttunk tőle, nem jöttek be a cselei, és a beadásai sem. Griezmann gól plusz gólpassz, akkor villantotta a zsenijét, amikor a legnagyobb szükség volt rá. Morata ma el volt átkozva, hiába került többször is nagy helyzetbe, kihagyta a lehetőségeit. A cserék ma nagy szerepet játszottak a győzelemben. Correa nagyot küzdött a védők közt, Barrios nagyszerű gólpasszt adott, Lino ismét beatalált, de a mezőny egyik legjobbja Llorente lett. Tarthatatlan volt a jobbszélen, döntő szerepe volt a győzelmünkben.

Megvan tehát a fontos három pont, nagyot küzdött érte a csapat. Voltak a meccsnek gyengébb periódusai is, gondolok itt a 15-30. perc közti időszakra, akkor több lehetősége volt a vendégeknek, plusz a labdatartásuk is felettébb idegesítő volt. Vagy inkább az, hogy nem tudtunk tenni ellene! De a második félidőben már esélyt sem adtunk nekik, nem volt vitás hogy ki nyeri a meccset! Sajnos nem jön jókor a válogatott szünet, de reméljük utána is ott folytatja a csapat, ahol ma abbahagyta!

Aúpa Atléti!!!