Cikkek

Diego Simeone a hetekben hosszabbította meg 2020-ig a szerződését az Atlético Madrid csapatával. A mester a Calderón búcsúztatóján említette először, hogy maradni fog, mert ennek a klubnak jövője van. Erről a gondolatról és a csapat múltjáról, illetve az elkövetkezendő időkről nyilatkozott az argentin tréner az Atlético-nak egy interjú keretében.

Simeone

„Azért maradok ennél a csapatnál, mert van jövője. Mi együtt vagyunk a jövője” – mondta Simeone a közönséghez szólva a Calderón búcsúztatóján. Ennek apropóján készített interjút vele a klub a Metropolitano vadonatúj öltözőjében:

Én teljesen hiszek ebben. Nem az az ember vagyok aki mást mond, mint amit érez. Egy tökéletes pillanat volt arra, hogy elmondjam mit érzek már egy ideje.

A csapat rengeteget fejlődött. 2011/2012-ben kezdtük a munkát és mindig is úgy éreztem, hogy van lehetőség a fejlődésre. Az idő szerencsére engem igazolt.

Az emberek mindig azt mondták: „Hosszabbítasz majd az Atlético-val? Az új szezonban mindent előröl kell majd kezdened. Ez a szezon nem lesz olyan jó mint a többi…stb.”. Én soha nem hittem ebben, mindig bíztam a klubban és a játékosokban, abban, hogy új magasságokba törhetünk. Az igazság, hogy olyan embereket gyűjtöttünk össze, akiknek az érdeke, hogy a klub fejlődhessen. Következményképp, a fiúk [a játékosok] olyan lelkesek, hogy könnyen össze lehetne őket téveszteni a fiatalokkal. A fiatalok pedig nagyon sok tapasztalatot nyernek azzal, hogy az első csapat tagjaival tréningeznek. Ez motivál engem. Izgatottá tesz. Pontosan az elmondottak miatt döntöttünk [én és a stáb] a maradás mellet.

Imádom a kihívásokat, mindig is zavart, ha valaki azt mondta ezt vagy azt nem tudok majd megcsinálni, túl komplikált ennyi éven keresztül ugyanazzal a klubbal maradni, mindig ugyanazokat a játékosokat játszatni. Azt kérdezem: miért? Ha a játékosok tudják a kötelezettségeiket, akkor az edzői stábnak az a dolga, hogy törődjön a csapattal és egyúttal ők is fejlődjenek a játékosokkal együtt, a klub célkitűzéseinek eléréséért. Ha ezeket összeadjuk, látjuk, hogy ez nem annyira bonyolult. Olyan emberekkel dolgozol együtt, akiket régóta ismersz, akik tudják mi a dolguk és emellett még a fiatalokat is segítik, ezzel pedig az egész csapat egy igen kivételezett helyzetbe kerül.

A kezdetektől fogva azt mondtam, hogy hálás vagyok a játékosoknak akikkel együtt dolgozhattam, csakúgy a klub, mivel a kezdetektől fogva figyeltem az apró részletekre amik a különbséget jelentik. A 11/12-es szezonban egy rossz kezdés után például lett volna lehetőségünk eladni Falcao-t, de a klub rám hallgatott, Falcao itt maradt és együtt trófeákat nyertünk.

Ha egy olyan helyzetbe kerülnénk, ahol azt mondják számomra, hogy eladhatjuk Griezmann-t, Koke-t és Saúl-t rengeteg pénzért és új embereket igazolhatunk, vagy inkább kiharcoljuk, hogy maradjanak és senkit sem igazolhatunk, szó nélkül a második opciót választanám. Miért? Mert fantasztikus játékosok és ha ilyen játékosokkal rendelkezel, mindig van lehetőséged fejlődni.

Néhány játékos visszatérése is kedvezett számunkra. Vietto tapasztalatot szerzett, és azok a játékosok, akik itt maradtak, mint például Savic, Gameiro, Vrsaljko, Gaitán és az olyan játékosok akiknek tavaly kevesebb játékperc jutott: egy év eltelte után sokkal több lehetőségük lesz, hogy megmutassák magukat.

Amikor megtudtam, hogy a klub nem igazolhat, csak egy dolgot kértem: senki ne távozzon, akit kérek. És senki nem is távozott. Ez tart minket össze.

Amikor aláírtam az új szerződésemet, teljesen úgy éreztem, mint amikor a legelsőt írtam alá az Atlético-val. Hogy miért? Mert ismerem a klubot és a játékosokat. A hosszabbítás mindennek a következménye. Látom, hogy jó irányba tartunk és az új stadion is demonstrálja ezt.

A szurkolók sosem fogják elfelejteni az érzést, amit a régi Metropolitano vagy a Vicente Calderón iránt éreztek. Pontosan így fognak szerelembe esni a Wanda Metropolitano-val is. Ami ezt a szeretetet táplálja bennük az maga a klub, ami pedig soha nem fog változni.

Az egyetlen ráhatás amit az edzői stábbal megtehetünk, hogy átadjuk minden energiánkat a játékosainknak, mert erre van szükségük. Minden gyakorlattal ezt próbáljuk elérni. Végeredményképpen pedig, jönni fognak az eredmények és a trófeák.

Még ha pár embert ez meg is nevettet, mindig úgy próbálok hozzáállni a dolgokhoz, hogy holnap akár ki is rúghatnak. Napról napra kell haladnunk és a győzelemre gondolnunk, mert ez az, ami ilyen sokáig lehetővé teszi, hogy egy klubnál maradj.

A legszebb pillanat mindenképpen a LaLiga megnyerése volt. Iszonyatosan sokat dolgoztunk érte és nagyon különös érzés volt. 2013 decemberében a klub rengeteget tett meg azért, hogy Sosa és Diego Ribas ideigazolhasson. Ők olyan játékosok voltak, akik munkájukkal és tapasztalatukkal sokat segíthettek a csapaton a szezon második felében.

A bajnokság megnyerése volt a legszebb pillanat, a legelkeserítőbb persze a BL-döntők elvesztése. Kétszer döntőbe kerülni nem egyszerű dolog, a második vereség nagyon összetörte a szívünket. Amikor a meccsvégi értékelésen beszéltem Milano-ban, az emberek nem értették, vagy nem akarták megérteni, amit mondok. Nehéz átérezni annak a vezetőedzőnek a helyzetét, akik elveszítette a két BL-döntőt, egyet 94. percben, egyet pedig tizenegyesek után. Nagyon nehéz ez és fájdalmas, különösen azért, mert látod, hogy a játékosok és a klub milyen keményen dolgoztak ezért.

Az együttműködés, ami ezután szükséges ahhoz, hogy támogassák a munkánkat 100%-os kell hogy legyen. Nem 90, hanem 100! És nekem is százszázalékosnak kellett lennem, hogy továbbra is elláthassam a feladataimat a klubnál. Abban a pillanatban ez nagyon nehéz volt számomra, mondhatni „gyászoltam”.

De ezek után a jövőbe tekintettem, mert elhiszem, hogy ahogyan meg kell tanulnod nyerni, úgy meg kell tanulnod veszíteni is. Ha nem tudod hogyan veszíts el valamit, nem fogod tudni hogyan ünnepelj ha győzöl.

A stadion, a székek, a lelátók. Egyszerűen fantasztikusak! A szurkolóknak és nekünk is szoknunk kell, hogy egy új otthonunk lett, de erre jól fel fogunk készülnünk. Páran a vezetőségből aggódtak, hogy elveszítjük azt a fantasztikus atmoszférát, ami korábban jellemezte a Calderón-t. Megmondtam nekik, hogy tökéletes nem létezik és egy kis idő múlva ezt is úgy megszokjuk majd, mint a Calderón-t. Ha például építesz egy új házat, előfordul, hogy valami nincs a helyén, ez-az nem működik… kicsit ez történik most velünk is. Viszont biztos vagyok benne, hogy belejövünk mindenbe és a stadionon belül minden fantasztikus lesz.

Az új stadion, az öltöző idegessé, aggódóvá, izgatottá és optimistává tesz engem. Az emberek imádni fogják ezt a helyet, ezt megígérhetem. Egyszerűen gyönyörű! Ismerve a szurkolóinkat, ez egy megfélemlítő hely lesz, a székek majdnem, hogy a pályán vannak és ez az egész izgatottságot okoz. Olyan érzés lesz, mintha a régi stadionjainkban lennénk. Ez fogja generálni a hatalmas szenvedélyt, ami az Atlético de Madridot jellemzi.

 

Az interjú fordítása az Atlético de Madrid anyaga alapján készült.

Hozzászólások  

#1 amfan 2017-09-19 11:21
Egy dologgal nem értek egyet: Vietto tapasztalatot szerzett. Bár Cholo elég diplomatikus, mert nem azt nyilatkozta hogy fejlődött... :lol: Meg amúgy is, ki tudja hogy milyen tapasztalatra gondolt? :lol:
Idézet

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

atm Atlético Madrid, Peña Atlética de Hungría
Az Atletico Madrid labdarúgócsapatának magyar szurkolói oldala.