Nem ígérkezett könnyű meccsnek a Málaga elleni, de végül sokkal könnyebb lett, mint számíthattunk rá. Pedig elég felforgatott csapattal léptünk pályára, sérülések, és válogatott meccsek miatt többen hiányoztak. Szinte rutinból hoztuk le a mérkőzést, néha elég visszafogott játékkal. De ma ennyi is elég volt, mert a védekezésünk a "régi időket" idézte.

Az Atlético összeállítása a következő volt: Oblak - Juanfran, Savic, Lucas, Filipe Luís (Giménez 88.) - Koke, Thomas (Correa 53.), Gabi, Saúl - Griezmann (Godín 84.), F.Torres.

A mérkőzés előtti nap derült ki, hogy se Gameiro, se Gaitán nem tud játszani a Málaga ellen. Plusz a Correa-Godín-Giménez trió is az utolsó pillanatban "esett be" Dél-Amerikából, így ők is csak a kispadon foglaltak helyet. 

Ennek függvényében elég óvatosan kezdtük a meccset, inkább átengedtük a kezdeményezést az ellenfélnek, és bíztunk a gyors kontrák esélyében. Szerencsére a hazai csapat nem tudott mit kezdeni a mezőnyfölényével, a védelmünk simán vert vissza minden támadást, Oblak kapuja egy pillanatra sem volt veszélyben. Rajtunk némi fásultság látszott, nem nagyon találtuk a ritmust, és elég sok labdát szórtunk el a meccsnek ebben a szakaszában. Ebben főleg Thomas járt élen, szinte jó megmozdulása sem akadt. Aztán húsz perc elteltével úgy gondoltuk, eleget volt a labda az ellenfélnél, és egyre többet értünk a hazai kapu elé. A 26. percben pedig már a vezetés is megvolt! Koke felpasszolt labdáját Torres tartotta meg a tizenhatos előtt, majd kapura fordult vele. Két ember közt kilépett, de az egyik védő elnyomta, így a földre került. A labda viszont gurult tovább, és az akciót követő Koke elé került, aki szépen gurított a hálóba a kifutó kapus mellett. 

Fontos találat volt, hiszen eddig nem játszottunk túl fényesen, de ez a gól nyugalmat adhatott a folytatásra. Az meg főleg, hogy a hazai csapat továbbra is csak vergődött a védelmünk szorításában. Közel nem tudtak kerülni a kapunkhoz, csak ívelésre "futotta", azt pedig könnyen hárítani tudta a védelem. Nem adtunk ki sokat magunkból ebben a félidőben, de ez is elég volt ahhoz, hogy előnnyel vonuljunk a szünetre.

A második félidő is hasonló mederben folyt mint az első, a Málaga birtokolta többet a labdát, mi visszabb húzódtunk, és vártuk a megfelelő alkalmat egy kontrára. Volt is lehetőségünk, egyre több. Az történt a pályán, amit mi akartunk, az ellenfél nem jutott helyzethez, mi pedig sorra vezethettük a kontrákat. Griezmann nagy helyzetben hibázott, pedig látszott, ha még egyszer betalálunk, vége is a meccsnek. Ekkor már többet volt nálunk a labda, és egyre veszélyesebb támadásokat vezettünk. Juanfran és Filipe Luís a széleken remekül ért fel, és veszélyes helyzeteket teremtett. A 74. percben aztán el is dőlt a meccs. Filipe Luís sokadik felfutása már gólt ért. Újra Torres volt a másik főszereplő, a brazil felpasszolt labájából Griezmann-nal kényszerítőzött, majd kapura tört volna, de egy védő fellökte, így a labda Filipe elé került, aki gyönyörű mozdulattal emelte át a labdát a kicsúszó kapus felett.

Itt már látszott, ez a Málaga nem tud felállni innen. Azért még indítottak egy utolsó rohamot, és egy ízben szerencsénk is volt, hogy centikkel, de elkerülte a kapunkat egy fejes. Oblaknak is kellett egyet védenie a végén, de ezzel együtt simán hoztuk a három pontot.

Fontos győzelem volt, mert már a meccs előtt tudtuk, hogy a mögöttünk lévő két csapat pontokat hullajtott, így egy győzelemmel elég szép előnyt kiharcolhatunk velük szemben. És a Sevilla elé kerülhetünk a tabellán! Annak ellenére sikerült ilyen simán nyerni, hogy nagyon meglátszott a csapaton a "hosszú hétvége", és a sok utazás. Alig tudott együtt készülni a keret, és volt több sérült is a csapatban. Ehhez képest biztosan hoztuk a három pontot. Az első félidő nem volt az igazi, a második inkább, ekkor már látszott, nem vehetik el tőlünk a győzelmet!

Oblaknak szerencsére nem volt sok dolga, bravúrra nem kényszerítették a hazaiak. Juanfran jól mozgott a jobb oldalon, mindig megjátszható volt. Lucas hozta azt, amit elvártak tőle, ha kellett, a lelátóra küldte a labdát. Savic is jól játszott, bár az első félidő első felében volt pár helyezkedési hibája. Filipe Luís volt a mezőny legjobbja, ismét bejátszotta a bal oldalt, és gólt is lőtt. A középpálya az első félidőben elég "labdaeladós" hangulatban játszott, élen Thomassal. Gabi is csinált pár hajmeresztő dolgot, miként Saúl is, de a második félidőben már jól játszottak, és az eladott labdák is "elfogytak". Ma Koke volt a legjobb a középpályán, jó helyen volt nála a labda, és szemfüles gólt szerzett. Griezmann ma kicsit eltűnt a mezőnyben, kevés jó momentuma volt. Viszont Torres két gólpasszt is kiosztott, bár mindkétszer kapura tört volna, szerencsére jó helyre kerültek a labdái.

Folytattuk tehát a jó szériánkat, a kissé gyengébbre sikerüt Depor-meccs óta zsinórban négyszer nyertünk. Ma nem sziporkáztunk annyira mint a Sevilla ellen, de így is biztosan győztünk. Növeltük az előnyünket a mögöttünk lévőkkel szemben, és közeledünk az előttünk állókhoz (sőt, meg is előztük - reméljük nem csak átmenetileg - a Sevillát). Bízzunk a hasonlóan eredményes folytatásban, mert ha így lesz, még ez a tavasz is tartogathat kellemes meglepetéseket! 

Aúpa Atléti!!!