J. F. BORRELL 31/01/12
Marca.com
Aki látta Gregorio Manzano utolsó négy találkozóját az Atlético de Madrid kispadján és látta Diego Pablo Simeone elő négy mérkőzését a piros-fehérek edzőjeként, azt gondolná, hogy a Manzanares-parti egylet nemcsak edzőt váltott, hanem a ma záródó téli átigazolási szezonban egy kis pénzt is elköltött a keret megerősítésére. És ez az, amit nehéz megmagyarázni, nemcsak a klub kasszája miatt, hanem a csapat képességeinek és hozzáállásának változása miatt.
Cholo számokban: 8 szerzett gól 0 kapott ellenében, 10 pont a megszerezhető 12-ből, ebből 7 idegenben. Manzano teljesítménye – aki 7 idegenbeli találkozón mindössze 1 pontot tudott begyűjteni – már történelem. És a hátsó alakzat időtlen idők óta tartó kételyei – miszerint leginkább az ellenfél támadó sorát segítik – szintén. Ha jól játszanak, nyernek, ha átlagosan, akkor is, vagy mint Málaga-ban, legalább nem veszítenek, és ha rosszul játszanak… Simeone irányításával – jelenleg – még nem tudni, hogy milyen a rossz játék, inkább a látványos vagy legalábbis eredményre törő játék jellemző, de nem leengedett kezekkel, megvetett lábakkal vagy agyon izzadva.
Filipe Luis, Godín, Miranda, Gabi, Mario Suárez, Tiago… Nem ugyanannak a játékosnak tűnnek, mint nem is alig egy hónapja, akik nem is érdemlik meg a piros-fehér mezt. Velük, és még másokkal együtt, az Atlético nem kevés ostobaságot hozott össze. A védelem egyenlő volt a megbízhatatlansággal, a középpálya ugyanígy, nem lehetett tudni, hogy mit játszott a csapat… Adrián, Arda, Diego és Falcao volt leginkább az, aki némi fényt hozott a nagy sötétségbe. De mostanság az éj nappalra váltott. Formálódik a csoda, mi, szurkolók, újra csodáljuk a csapatunkat, azzal a lehetőséggel, hogy elérhető a bajnokság 3. helye és hogy valami fontosat csináljanak az Európa Ligában. És mindez egy szentnek, San Diego Pablo Simeone-nak köszönhető.

Bár nekem nagy kedvencem volt mindig is, azért a szentté avatással még várnék. Láttunk már nagy meneteléseket és bukásokat is. A leírtak, a csapat teljesítménye és Cholo képességei mindenesetre biztatóak, ha ezt tényleg lehet tartani a szezon végéig, akkor valóban nagy átalakulás várható. Leginkább mentálisan, ami nagyon fontos és már nagyon kellett a csapatnak. Bár biztos lesznek kisebb-nagyobb hullámvölgyek, de ha Simeone életben tudja tartani a tüzet és még némi erősítés is lesz, akkor sok mindenre képes csapatunk lesz a jövőben. Legyen így.
Hát azért Mario Suárez elég gyenge volt tegnap. Őt nem venném oda azok közé akik hirtelen óriásit változtak és jobbak lettek…
Azt azért már most ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt 4 meccsen többet tett a csapatért, mint Manzano 15 meccsen.
Szabi, Tiagoval vitatkoznék. Nos ő harmat gyengén játszott. Viszont Koke elhiszi végre, hogy tehetséges, és mer is játszani!
meg kap is játékidőt.
Mikropi: én csak fordítottam a cikket
én Arda és Diego kivételével az egész középpályás sorral vitatkoznék, bár eredményes a csapat, nekem a két említetten kívül még nagyon-nagyon sántít a középső alakzat. Koke tehetséges, de tőle nagy dolgokat egyelőre még nem várok. Remélem jövő ilyenkorra már nyugodtan dőlhetek hátra egy-egy nagyobb derbi előtt.
maradjunk annyiban, hogy jó az irány.
A szentté avatással azért én is várnék, de jó úton halad afelé.
A csapatunk semmit nem változott, de mégis nagyon sokat. Ugyanazok játszanak, és szinte totál ugyanott, ahol ezelőtt, de mégis máshogy.
Két fontos dolog változott, de itt van rá a jó példa, hogy két mennyire fontos dolog.
1. a játékrendszer
Ami nem esett le Manzanonak sok-sok forduló alatt, az Simeonenak simán kézenfekvő volt. Vagyis a 4-4-2-es játékrendszer. Vagy legalább is az, hogy két csatárnak kell játszani, nem egy ékes felállásra jó a keretünk. Ezzel óriásit javult a támadásvezetés. A befejezések még nem az igaziak, de lesz ez jobb is!
2. a játékos-edző kapcsolat
A legfontosabb dolog egy CSAPAT életében, hogy ez pozitív legyen, és meg kell vallani, nagyon nem volt az Manzanonál. Most azt látni, hogy csúsznak-másznak a játékosok, és egy-két kivétellel a tudásuknak megfelelően játszanak. És ha úgy játszik a csapatunk, ahogy az a tudásának megfelel, a minimum a 3.hely. Ebben a kapcsolatban látom a védelmünk nagy javulását is (bár ahol volt a védelem színvonala, onnan csak felfelé volt út…), visszajött az önbizalom, jól működik a zár. A két szélső védő játéka is nagyot javult, Juanfran kifejezetten jól játszik, pedig Manzanonál is játszott ott, most mégis más. Látszik a játékosokon az önbizalom, és látszik mindez az eredményeinken.
Tényleg nagyon jó az irány, csak így tovább!!!