¡El Rayo es de Primera!
Nyolc év után Madrid második számú együttese ismét feljutott az első osztályba! A Rayo Vallecano hétvégi, magabiztos három nullás győzelme a Xérez ellen óriási ünneplésbe torkollott Madrid egyik leghangulatosabb kerületében. De nemcsak a vallecasi drukkerek örülnek, hiszen peñánk oszlopos tagjai közül is sokan deklarált Vallekanók (többek között ezen sorok írója). Itt az ideje tehát, hogy mi is gratuláljuk a hősies győzelemhez, hiszen a tavasz folyamán tapasztalható anyagi kilátástalanság ellenére a csapat kivívta az első osztályt. Felicidades Rayito!
RICCARDO IORI - Madrid – 22/05/2011 – El País
Fordította: Molnár Péter
Cibeles, Neptuno és… az Asamblea tér. Tovább gazdagodik a fővárosi futball: még egy neuralgikus pont, egy tér, egy szökőkút, ahol a madridi csapatok a sikereiket ünneplik. Talán kevésbé nemes, építészetileg nem annyira meghatározó, mint azok a szökőkutak, ahol a Madridisták és Atlético szurkolók gyűlnek össze ünnepelni. Ezzel együtt a Rayo Vallecano – mától első osztályú – fanatikusainak öröme semmivel sem marad el az ünnepeltebb fővárosi klubokétól. A Getaféval együtt a következő idényben négy madridi csapat szerepel majd az első osztályban.
A Rayo szurkolói már tegnap összegyűltek az Asamblea téren, mikor kiderült, a 40. forduló eredményei úgy hozták, a Ramón Sandoval edzette másodosztályú klub matematikailag is kivívta a feljutást. 76 pontal, két fordulóval a vége előtt 10-zel megelőzve a harmadik helyezett Granadát, a Rayo csatlakozott a Betishez; visszatérve a spanyol futball elitjéhez. Nyolc év száműzetés után jutott vissza a Rayo, amelyből négy évet a harmadosztály sötétségében töltött (2004-2008).
Fantasztikus visszatérés ez, köszönhetően a játékosok és az alkalmazottak emberfeletti erőfeszítésének, hiszen a Ruiz-Mateos család anyagi problémái miatt hónapokon keresztül nem kaptak fizetést. A Ruiz-Mateos család így 20 év után kényszerült a klub eladására, és paradox módon az új tulajdonos, Raúl Martín Presa madridi vállalkozó érkezését követő konszolidáció egybeesett a klub idénybeli legrosszabb bajnoki sorozatával. Két egymást követő vereség illetve egy döntetlen egészen a legutóbbi fordulóig halasztotta az ünneplést.
A szurkolók ugyanakkor nem fogták magukat vissza és tegnap elárasztották a főváros délkeleti szegletét. Bár Martín Presa bemutatkozásakor kiemelte, a Rayo mindenek felett madridi csapat, soha nem volt ennyire egyértelmű a klub és a negyed összetartozása az 1924-es alapítás óta. A Payaso Fofó utcában – amely összeköti a stadiont az Asamblea térrel – már a vásárnap kora délelőtti óráktól kezdve piros-fehérbe öltözött szurkolók csoportjaival találkozhattak az arra járó vasárnapi bevásárlók és kutyasétáltatók. A Teresa Rivero Stadionban (amely az új tulajdonos szerint hamarosan nevet vált majd) a Bukaneros egy óriási mezzel készült a sorsdöntő összecsapásra. A hatalmas drapéria később végigjárta a Rayo stadion szektorait a meccs első felében.
Sandoval, aki kezdő edzőnek számít a profi futballban, kijelentette: ez a csapat néhány változtatással bent maradhat az első osztályban. Armentos és Susaeta góljai előtt, amikor a Xérez leginkább nyomott az egyenlítés érdekében, a tréner folyamatosan bíztatta a szurkolókat, hogy hallassák a hangjukat, ezzel is nyomás alá helyezve az ellenfelet. És a lelátó rákezdett arra a rigmusra, amely meghatározta az egész vallecasi délutánt: “¡Es de Primera, el Rayo es de Primera…!”

Peti: jól mondod, vagyunk néhányan, akiknek ide is húz a szíve
alig várom az Atleti-Rayo meccsek kicsit paranoid szituációit, amikor Atletico mezben és Rayo sállal ülünk a tévé előtt
Köszi a cikket!
“¡Es de Primera, el Rayo es de Primera…!” – a Guentanamera dallamára
Végre egy újabb madridi FOCICSAPAT! Már nem vagyunk egyedül!